Gyomorfekély és nyombélfekély
Gyomor- illetve nyombélfekély a leggyakoribb gyomor betegség, melynek lényege, hogy hámhiány, azaz sebesedés jön létre a gyomorban, melyet gyomortükrözéssel lehet kimutatni.
Az ulcusbetegség vagy más néven a gyomor- vagy a nyombélfekély lényege a gyomor vagy a patkóbél nyálkahártya folytonosságának megszakadása legalább 5 mm kiterjedésű területen. A gyomor- vagy nyombélfekély esetén jellemző, hogy a nyálkahártya sérülés mélységben a nyálkahártya alá terjed, ellenkező esetben erosioról beszélünk. A folyamat lehet akut, azonban igen gyakran válik idültté.
A fekélybetegség tünettani jellemzője az égő gyomortáji és bal bordaív alatti hasi fájdalom, mely éhgyomorra a legkifejezettebb, az étkezés átmeneti enyhülést hozhat. A gyomorfekély és/vagy a nyombélfekély szövődményként gyomorvérzés vagy a gyomor- illetve bélfal kilyukadása (gyomor perforáció) fordulhat elő. A gyomorfekélynél gyakran előfordul, hogy a beteg akkor is szenved a fájdalomtól, amikor éhes, és azután is, hogy ételt vett magához, sőt, utána még erősebb is lehet a maró érzés.
A gyomorfekély és/vagy a nyombélfekélyek 60-70%-ának létrejöttében, kiemelkedő szerepe van egy a gyomor nyálkahártyáján élő baktériumnak, mely a Helicobacter pylori nevet kapta. Az emberek 30 – 80 %-ában kimutatható a Helicobacter jelenléte, melyhez rendszerint idült gyomorhurut is társul. Több olyan gyógyszer is ismert, amely a nyálkahártya védő fehérjéinek (a prosztaglandinoknak) a termelődését csökkenti és ezáltal gyomor- vagy nyombélfekélyt okoz. Ilyenek a mellékvesekéreg-szteroidok, valamint a fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek, amelyeket a szteroidoktól való elkülönítés céljából nem szteroid gyulladáscsökkentőknek nevezünk. Dohányosokban gyakrabban fordul elő gyomor- vagy nyombélfekélybetegség, és megfelelő kezelés mellett is nehezebben gyógyul, és a szövődmények száma is magasabb.
A gyomorfekély és/vagy a nyombélfekély igazolása történhet kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal, kapszulával vagy hagyományos endoszkópiával. Ha a röntgenvizsgálat gyomorfekély és/vagy a nyombélfekély igazol, azt is endoszkópia (gyomortükrözés, gasztroszkópia) kell kövesse, így sokszor hasznosabb, ha alapos gyanú esetén rögtön első vizsgálatként gyomortükrözés történik. Ez azért fontos, mert gyomortükrözés során lehetőség nyílik szövettani mintavételre. Erre azért van szükség, mert a gyomorfekélyek egy részében rosszindulatú daganat fordul elő, pontosabban a daganat gyomorfekély képében jelentkezik és ennek kimutatása csak gasztroszkópos mintavétellel és szövettani vizsgálattal történhet.
A gyomor- és nyombélfekélybetegség kezelésében az oki kezeléstől várható a legjobb eredmény. Ez Helicobacter pylori esetén a baktérium kiirtását jelenti, gyulladáscsökkentők szedése esetén azok abbahagyását. Ezzel együtt igaz a régi mondás: ha nincs sav, nincs fekély sem.
A gyomorfekély és/vagy a nyombélfekély kezelésében használatos szerek közé tartoznak a savelválasztást gátló szerek, az elválasztott savat közömbösítő anyagok és a nyálkahártyát védő bevonószerek.
A savelválasztást gátló szereknek két csoportját alkalmazzuk. Az úgynevezett protonpumpa-gátlók (ide tartozik az omeprazol, az esomeprazol, a lansoprazol, a rabeprazol és a pantoprazol) a savszekréciót erőteljesebb gátolják, és sokkal hatékonyabbak a fekélybetegség gyógyításában mint az ún. H2-receptor-antagonisták (cimetidin, ranitidin, famotidin). A kezelés során a gyomorfekély és/vagy a nyombélfekély heveny tüneteink megszüntetésére célszerű az erősebb készítményt alkalmazni, míg a fenntartó kezelés során a kevésbé intenzív gátlás célszerű.
