Gyomorrák a gyomor daganata
A gyomorrák a gyomor nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganat, mely elsősorban a gyomor belseje felé, néha azonban a gyomorfalban lap szerint terjed.
Azokban a családokban, ahol fordult már elő gyomorrák, a panaszok fokozott figyelése, rendszeres orvosi és gasztroszkópos (gyomortükrözés) ellenőrzése javasolható, egyébként a megfelelő életmód segít megelőzni a betegség kialakulását. A gyomor rosszindulatú daganatának (gyomorrák) előfordulása a világ más-más tájain eltérő. Japánban és Chilében 100 ezer lakosra 70-80 gyomorrákos beteg jut, Észak-Amerikában, Európában illetve Magyarországon ez a szám “csak” 10-30. A férfiak nagyobb arányban betegszenek meg, mint a nők: a gyomorrák világviszonylatban férfiaknál a második, nőknél a negyedik leggyakoribb rákféleség, mindkét nem esetében azonban a második legtöbb halálesetet okozza a rosszindulatú daganatos betegségek közül. Magyarországon a gyomorrák évente körülbelül 2000 halálesetért felelős, többnyire 60 feletti betegekben.
A gyomorrák kialakulása összetett, többlépcsős folyamat, amelyben a genetikai tényezők mellett alapvető az étrend és a környezet szerepe. A gyomorrákoknak mindössze 8-10 százalékban fedezhető fel öröklődés, vagy családi halmozódás. Emellett oki tényező a Helicobacter pylori nevű baktérium, amely felelős a gyomorfekély egyes típusainak kialakulásáért is, illetve jelenlétével növeli a gyomorrák kockázatot. Egyéb állapotok szintén hajlamosíthatnak a gyomorrák kialakulására: a gyomornyálkahártya idült gyulladása, egyes előzetes gyomorműtétek, a gyomor jóindulatú daganatai (az ún. polipok egyes formái) illetve a hosszú időn keresztül fennálló gyomorfekély.
A betegség kialakulásában a táplálkozási szokások is közre játszanak. A magas sótartalmú ételek, a sózással, füstöléssel, pácolással tartósított élelmiszerek több vizsgálat adatai alapján fokozzák a gyomorrák kialakulásának a kockázatát. Azt is érdemes tudni, hogy a magas sótartalmú étrend az előbb említett Helicobacter pylori baktérium fertőzéssel együttesen további 42 százalékkal növeli a gyomorrák kialakulásának az esélyét. A dohányzás önállóan is rákkeltő, ráadásul a többi kockázati tényező hatását is fokozza. Vizsgálatok adatai alapján a fokozott C és E vitamin, a sárgarépa vagy a sütőtök színét adó béta-karotin, az antioxidáns tartalmú gyümölcsök, citrusfélék, zöldségek fogyasztása csökkenti a gyomorrák kockázatát.
A gyomorrák tünettana korai stádiumban nem jellegzetes, így a betegség gyakran csak előrehaladott formában ismerhető fel. Kezdetben a panaszok bizonytalanok: étvágytalanság, gyomortáji kényelmetlen érzés, étel- illetve húsundor és korai teltségérzés.
Mint a legtöbb rosszindulatú daganat esetében, előrehaladott stádiumban lévő gyomorráknál jellemző az egyéb okkal nem magyarázható fogyás, hasi fájdalom és a tapintható hasi rezisztencia. Gyomorrákos betegekben jelentkezhet még fekete széklet, amennyiben a daganat a gyomor falának vérzését okozza. Néha nehezített nyelést, késői stádiumban étkezés utáni masszív hányást tapasztalnak a betegek, mely a gyomorürülési zavar jele.
A gyomor belső felszínéről pontos képet ad az endoszkópos vizsgálat, a gasztroszkópia vagy más néven gyomortükrözés (gastroscopia). A vizsgálat közben a gyomorfalból szövettani feldolgozásra alkalmas minta nyerhető (biopszia), amely alapján laboratóriumi feldolgozást követően megszülethet a diagnózis. Néha egyéb vizsgálatok is szükségesek, melyekkel megállapítható a tumor stádiuma. Ezek a következők: mellkas röntgen felvétel, hasi ultrahang vizsgálat, computertomographiás (CT), PET-CT, MR illetve molekuláris diagnosztikai vizsgálatok. Időnként szükség lehet a pontos kiterjedés meghatározásához a hasüreg endoszkópos áttekintésére is.
A gyomorrák kuratív kezelésének alapja a műtéti beavatkozás, a tumor minél pontosabb eltávolítása. A műtét során eltávolítják a daganatos területet a hozzá tartozó nyirokcsomókkal együtt, majd helyreállítják a gyomor funkcióját. Amennyiben az operáló orvos úgy ítéli meg, eltávolításra kerülhetnek a szomszédos érintett szervek is, melyekre a daganat ráterjedt. Azon esetekben, ahol a daganat inoperábilisnak bizonyul, kemoterápiás kezelés és sugárterápia jön szóba – bizonyos betegeknél a műtét mellett is.
